Az ukrán-orosz háború hatásait egyre inkább érezzük a bőrünkön, tobbek között a hiánycikknek számító termékek száma emelkedik drasztikusan, akár építőanyagokról, akár élelmiszerekről legyen szó.
A változó éghajlat és a szélsőséges időjárási események fokozódása mellett a társadalmi és gazdasági hatások is jelentős kockázatot jelentenek az élelmiszer-biztonságra. Szomorú példa erre az Ukrajnában zajló háború, mely nagy hatással volt a globális élelmiszerellátásra, hiszen Oroszország és Ukrajna az árpa, a búza, a kukorica, a napraforgómag és a repce fontos termelői és exportőrei. Együtt a világ napraforgóolaj- és búzaexportjának 64%-át, illetve 28%-át adták 2021-ben. Emellett Oroszország a műtrágya jelentős termelője és exportőre, 2021-ben a világ műtrágyaexportjának csaknem 20%-át adta.
A mezőgazdaság tehát már most jelentős kieséssel szembesül, melynek hatása alaposan megmutatkozik a rendelkezésre álló termékek árában, ahogy ezt már érzékelhettük, az elmúlt hónapokban. Az alapvető élelmiszerek ára is több, mint 20%-ot emelkedett és elképzelhető, hogy ez a tendencia nem áll meg itt.
A Másfélfok cikkéből az is kiderül, hogy egy átlagos európai látható mértékben több húst fogyaszt, mint az a körnnyezet számára tolerálható – és – egészséges lenne. Egy kiegyensúlyozott, szezonális alapanyagokat felhasználó, több zöldségre épülő diéta sokkal környezetbarátabb, mint a szinte napi húsfogyasztást tartalmazó étrend.
Az egyenlőtlen élelmiszerelosztás és az élelmiszer-biztonságot érintő kockázatok az olyan magas jövedelmű régiókra is veszélyt jelentenek, mint az Európai Unió. A térség országaiban az állati eredetű és a magas cukortartalmú termékek túlfogyasztása jellemző, ráadásul az állatok etetésére szolgáló növények közvetlen emberi táplálékként is szolgálhatnának. Ezek globálisan az összes termény 30-40%-át teszik ki, az EU és az Egyesült Királyság területén együttesen ez a szám 60%-ra emelkedik. Az állattenyésztés globálisan az összes mezőgazdasági terület 80%-át foglalja el.
Mik is az előnyei egy zöldségalapú, egészséges étrendnek?
- a gabonafélék közvetlen fogyasztása kevesebb terhelés a bolygónak, mint az állattenyésztésben történő takarmányozási célú gabonafelhasználás
- a zöldség- és gabona alapú étrend megdöbbentően kevesebb globális vízfelhasználással jár, mint a húsok előállítása
- a szervezet számára egészségesebb a hússzegény étkezés, sőt, sok esetben táplálóbb is
- a szezonális és helyi alapanyagok felhasználása a mindennapokban kevesebb szállítással és károsanyagkibocsátással jár
Reméljük, mindenki kedvet kapott a hússzegényebb étrendhez.
Az eredeti cikk itt olvasható: