III. kerület klímastratégia online véleményezés

A klímaváltozás a föld átlaghőmérsékletének emelkedésén túl olyan változásokat idéz elő az időjárásban, mely hatással van az emberi életre is. A klímaváltozás számos területen érezteti a hatását és fokozatosan változtatja meg lakóhelyünket és életkörülményeinket.

A klímaváltozásra való felkészülésnek, a klímastratégia megalkotásának két fő célja van. Az egyik, hogy sikerrel tudjunk ALKALMAZKODNI a megváltozott körülményekhez, ennek pedig kulcsfontosságú része, hogy pontosan tudjuk, mi vár ránk – vagyis a stratégia alapja a helyzetünk értékelése és az alkalmazkodás terve.

A stratégia másik fontos eleme a MEGELŐZÉS. Mivel bizonyított, hogy a klímaváltozás sebességében szerepe van az emberi tevékenységnek, ezen belül pedig a szén-dioxid kibocsátásnak, a stratégia célja, hogy a benne foglalt intézkedések végrehajtása révén olyan irányban változtassunk életünkön, hogy csökkenjen a szén-dioxid kibocsátásunk, ezáltal pedig lassítani tudjuk a klímaváltozás ütemét.

A stratéga legfőbb célja, hogy az Önkormányzat ebben az évtizedben teljesítse egyik legfőbb vállalását, melyről az Önkormányzat 2019. decemberében határozott.

2030-ra Budapest III. kerülete a jelenleginél 40 %-kal alacsonyabb kibocsátása révén csökkenti a klímaváltozás hatásait, miközben ezekhez a hatásokhoz sikerrel alkalmazkodott, így a jelenlegi szinten biztosítja a lakosság, a gazdasági szereplők és a közszféra számára az élet-, működés- és vagyonbiztonságot, a társadalmi-kulturális, természeti és épített értékeinek pedig a megfelelő védelmet.

A klímastratégia első lépése a lakosság megkérdezése volt. Több, mint ezer III. kerületben élő nyilatkozott a klímaváltozással kapcsolatos tudásáról, véleményéről, osztotta meg ötleteit a sikeres megelőzés és alkalmazkodás témában. A kérdőívek kitöltésén túl összesen 10 alkalommal került sor lakossági egyeztetésre, amelyeken a klímaváltozás hatásairól szóló eszmecsere után a klímastratégia céljaira, intézkedéseire érkeztek javaslatok.

A lakossági egyeztetések nyomán elkezdődött a stratégia összeállítása. Az aktuális helyzet értékekésének fontos része volt az üvegházhatású gázok mennyiségének felmérése, vagyis annak behatárolása, hogy jelenleg miből áll össze Óbuda-Békásmegyer kibocsátása, mely mind a megelőzés, mind az alkalmazkodás szempontjából fontos információ.

A stratégia megírásában közreműködött Antal Z. László, aki szociológusként és kutatóként számos hasonló projektben részt vett már. A stratégia fő megalkotója Zábrádi Zsolt geográfus, településmérnök, az óbudai klímakör szakmai vezetője volt. Az összeállítás folyamán a stratégia alkotói szorosan együttműködtek szakmai szervezetekkel (például a Magyar Urbanisztikai Társaság) valamint a III. kerületi Önkormányzattal is. Az önkormányzati vezetők folyamatosan véleményezték a stratégiát, annak készültségi fokát, így a stratégia mind a lakosság, mind az önkormányzat véleményét és célkitűzését tükrözi.

A stratégia, átfogóan szemlélve három fő egységre tagolható, melyeket természetesen számos alfejezetre és kapcsolódó témára lehet még bontani.

• Helyzetelemzés, helyzetértékelés – Hol tartunk most?
• Célkitűzés (alkalmazkodás és megelőzés) – Mi a célunk ebben a helyzetben?
• Célok megvalósítása - intézkedési, végrehajtási terv – Milyen lépésekkel érhetjük el a kitűzött célokat?

A III. kerület helyzetét és az abból fakadó kihívásokat a szén-dioxid és más, üvegházhatású gázok kibocsátása, az energiafelhasználás, a hulladékgazdálkodás és a természeti tényezők alapján elemzi a stratégia.

Kibocsátás adatok:

A III. kerület éves ÜHG-kibocsátása a rendelkezésre álló adatok alapján 597 ezer t CO₂-egyenérték, amelyet a helyi zöldfelületek 0,8 ezer tonnás elnyelése nem tud ellensúlyozni. A legnagyobb kibocsátó ágazat az energiafogyasztás, amelyet a közlekedés követ, együtt az összes kibocsátás 94 %-át lefedik.

A kibocsátás nagyságrendjét az érzékelteti legjobban, ha a lakosságszámhoz viszonyítjuk. Ez alapján kijelenthető, hogy a III. kerület kibocsátása az országosnak mintegy háromnegyede, és a budapesti átlagtól is kb. 10 %-kal elmarad.

[1] A klímastratégiához készült ÜHG-leltár alapján

[2] Budapest Klímastratégiája, 2018. március

[3] Nemzeti Üvegházhatású Gázok Leltára, 2019. április

Az átfogó helyzetelemzést és helyzetértékelést a klímastratégia 3. fejezete mutatja be, 9-45. oldal.

A jövőkép alapján felállítható a kerület klímavédelmi célrendszere, melynek két fő pillére a nettó kibocsátás csökkentése és a sikeres alkalmazkodás.

A nettó kibocsátáscsökkentési pillért két átfogó cél támogatja: a kibocsátás csökkentése és a széndioxid-megkötés növelése. A kibocsátás csökkentése az üvegházhatású gázok emissziójának visszafogásán keresztül csökkenti a klímaváltozás ütemét, a klímastratégia 10 éves hatótávjánál várhatóan hosszabb távon elérhető karbonsemlegesség elérésekor meg is állítja azt. A szén-dioxid megkötését a zöldfelületek területének illetve intenzitásának növelése segíti elő.

A jövőkép másik pillére az alkalmazkodás, melyet két átfogó cél támogat: a lakosság, a gazdasági szereplők és a közszféra működési és életfeltételeinek, és mindannyiuk vagyonának és az értékek megőrzésének biztosítása, beleértve a társadalmi-kulturális, természeti és épített értékeket is.

A célok részletezését a klímastratégia 4. fejezete mutatja be, 46-51. oldal.

Az intézkedési terv a klímastratégia alappillére, ennek kidolgozása a III. kerületi Önkormányzattal folyamatosan egyeztetve történt meg.

A célok eléréséhez szükséges:

Megelőzési lehetőségek:

• Közvetlen kibocsátás csökkentése (pl.: energia fogyasztás vagy termelés hatékonyságénak növelése)
• Közvetett kibocsátás csökkentése (körkörös gazdaság, 3R: Reduce, Reuse, Recycle)
• Széndioxid-megkötés növelése (pl.: zöld felületek növelésével)

Megelőzési javaslatok:

Épületállomány:

• Bérlakásállomány növelése

Energiaellátás és egyéb infrastruktúra

• Magas hatékonyságú fűtési rendszerek használata
• Klímabarát villamosenergia-termelés elterjesztése
• Közművek használata az energiatermelésben

Közlekedés:

• A gyalogos közlekedési infrastruktúra fejlesztése
• A mikromobilitás támogatása
• Megosztáson alapuló közlekedés elterjesztése
• Közösségi közlekedés feltételeinek javítása
• Fizikai forgalomcsillapító intézkedések
• Adminisztratív forgalomcsillapító intézkedések
• Parkolásszabályozás

Területhasználat:

• A forgalomvonzó létesítmények elhelyezésének szigorítása

Életmód, szemléletformálás:

• Háztartási, irodai eszközök anyag- és energiatakarékos használata
• Klímabarát vásárlási szokások kialakítása
• Szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése
• Rövid ellátási láncok alkalmazása
• Klímabarát önkormányzati működés
• Közösségi háló építése
• Klímakönyv elkészítése
• Klímavédelmi szemléletformálás az oktatásban
• Önkormányzati klímakommunikáció

Alkalmazkodási célú intézkedési javaslatok

Alkalmazkodási lehetőségek:

• Élettelen természet: víz- és talajgazdálkodás
• Élő természet: zöldfelületi rendszer, mező- és erdőgazdaság
• Extrém időjárási helyzetek kezelése
• Épített környezet: épületek, vonalas infrastruktúra, településrendezés

Alkalmazkodási javaslatok:

Épületállomány:

• Az épületek védelme az extrém időjárási hatásoktól

Energiaellátás és egyéb infrastruktúra:

• Villamosenergia-ellátás decentralizálása
• Oszlopos infrastruktúrák védelme, felkészítése

Vízgazdálkodás:

• Vízmegtartás növelése
• Vízhasználat csökkentése
• Vízelvezetés és árvízvédelem fejlesztése

Területhasználat:

• Földcsuszamlással és árvízzel veszélyeztetett területek felülvizsgálata
• Szélfolyosók védelme

Egészség- és katasztrófavédelem:

• A lakosság klímaegészségügyi tudatosságának növelése
• Klímaegészségügyi intézkedési terv összeállítása
• Fertőző betegségek megelőzése
• Egészségügyi ellátórendszer felkészítése

Életmód, szemléletformálás:

• Életvezetési szokások átalakítása
• Munkakörülmények átalakítása

Bővebben a klímastratégia 5. fejezetében, az 51. oldaltól.

A stratégia több ponton is kitér arra, hogy a kitűzött célok elérése érdekében alapvető fontosságú a III. kerületben élők és a kerület területén ipari tevékenységet folytatók szemléletformálása. Szerencsére már a klímakörök alkalmával felmerült az igény a lakosság részéről, a szemléletformálás szükségességéről.

A szemléletformálás célja, hogy az emberek mind nagyobb mértékű információval rendelkezzenek a klímaváltozásról és annak várható hatásairól, valamint arról is, hogy tevékenységük formálásával hogyan segíthetnek a megelőzésben, illetve hogyan alkalmazkodhatnak a várható változásokhoz.

A szemléletformálás részben önkormányzati intézkedések révén, részben alulról jövő kezdeményezések formájában is sikerrel megvalósítható. A szemléletformálás már a klímastratégia megalkotásával együtt elkezdődik, és minden, a projekthez kapcsolódó rendezvény céljául tűzi ki.