Köszönjük a beérkezett véleményeket!
A klímastratégia az Európai Unió Kohéziós Alap támogatásával a KEHOP 1.2.1. Nézzünk szembe a klímaváltozással című projekt keretében készül. A stratégia több szakértő, szakmai szervezet és a III. kerület Önkormányzata szoros együttműködésében formálódott, a stratégiaalkotási folyamatot az Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft koordinálta Zábrádi Zsolt geográfussal, a stratégia megalkotójával. A lakossági vélemények feldolgozása során véglegesítésre került a stratégia, melyet a III. kerületi Önkormányzat képviselő-testülete is jóváhagyott.
Az elkészült stratégia itt olvasható:
Klímastratégia összefoglaló
Az alábbi, kibontható bekezdésekben a klímastratégia főbb témáit foglaltuk össze. Az összefoglaló után a klímastratégia teljes véleményezési változata is elérhető. Hamarosan elérhető lesz a klímastratégia végleges változata, mely tartalmazza a lakosság részéről beérkezett véleményeket is!
Kérjük, hogy a véleményezés lehetőségét ossza meg egy-egy kerületben élő ismerősével, hogy a stratégia mind több véleményezés révén fejlődhessen tovább!
Együttműködését köszönjük!
Miért fontos, hogy legyen klímastratégiánk?
A klímaváltozás a föld átlaghőmérsékletének emelkedésén túl olyan változásokat idéz elő az időjárásban, mely hatással van az emberi életre is. A klímaváltozás számos területen érezteti a hatását és fokozatosan változtatja meg lakóhelyünket és életkörülményeinket.
A klímaváltozásra való felkészülésnek, a klímastratégia megalkotásának két fő célja van. Az egyik, hogy sikerrel tudjunk ALKALMAZKODNI a megváltozott körülményekhez, ennek pedig kulcsfontosságú része, hogy pontosan tudjuk, mi vár ránk – vagyis a stratégia alapja a helyzetünk értékelése és az alkalmazkodás terve.
A stratégia másik fontos eleme a MEGELŐZÉS. Mivel bizonyított, hogy a klímaváltozás sebességében szerepe van az emberi tevékenységnek, ezen belül pedig a szén-dioxid kibocsátásnak, a stratégia célja, hogy a benne foglalt intézkedések végrehajtása révén olyan irányban változtassunk életünkön, hogy csökkenjen a szén-dioxid kibocsátásunk, ezáltal pedig lassítani tudjuk a klímaváltozás ütemét.
Mi Óbuda-Békásmegyer klímastratégiájának fő célkitűzése?
A stratéga legfőbb célja, hogy az Önkormányzat ebben az évtizedben teljesítse egyik legfőbb vállalását, melyről az Önkormányzat 2019. decemberében határozott.
2030-ra Budapest III. kerülete a jelenleginél 40 %-kal alacsonyabb kibocsátása révén csökkenti a klímaváltozás hatásait, miközben ezekhez a hatásokhoz sikerrel alkalmazkodott, így a jelenlegi szinten biztosítja a lakosság, a gazdasági szereplők és a közszféra számára az élet-, működés- és vagyonbiztonságot, a társadalmi-kulturális, természeti és épített értékeinek pedig a megfelelő védelmet.
Hogyan készült a stratégia?
A klímastratégia első lépése a lakosság megkérdezése volt. Több, mint ezer III. kerületben élő nyilatkozott a klímaváltozással kapcsolatos tudásáról, véleményéről, osztotta meg ötleteit a sikeres megelőzés és alkalmazkodás témában. A kérdőívek kitöltésén túl összesen 10 alkalommal került sor lakossági egyeztetésre, amelyeken a klímaváltozás hatásairól szóló eszmecsere után a klímastratégia céljaira, intézkedéseire érkeztek javaslatok.
A lakossági egyeztetések nyomán elkezdődött a stratégia összeállítása. Az aktuális helyzet értékekésének fontos része volt az üvegházhatású gázok mennyiségének felmérése, vagyis annak behatárolása, hogy jelenleg miből áll össze Óbuda-Békásmegyer kibocsátása, mely mind a megelőzés, mind az alkalmazkodás szempontjából fontos információ.
A stratégia megírásában közreműködött Antal Z. László, aki szociológusként és kutatóként számos hasonló projektben részt vett már. A stratégia fő megalkotója Zábrádi Zsolt geográfus, településmérnök, az óbudai klímakör szakmai vezetője volt. Az összeállítás folyamán a stratégia alkotói szorosan együttműködtek szakmai szervezetekkel (például a Magyar Urbanisztikai Társaság) valamint a III. kerületi Önkormányzattal is. Az önkormányzati vezetők folyamatosan véleményezték a stratégiát, annak készültségi fokát, így a stratégia mind a lakosság, mind az önkormányzat véleményét és célkitűzését tükrözi.
A stratégia tagolása
A stratégia, átfogóan szemlélve három fő egységre tagolható, melyeket természetesen számos alfejezetre és kapcsolódó témára lehet még bontani.
- Helyzetelemzés, helyzetértékelés – Hol tartunk most?
- Célkitűzés (alkalmazkodás és megelőzés) – Mi a célunk ebben a helyzetben?
- Célok megvalósítása - intézkedési, végrehajtási terv – Milyen lépésekkel érhetjük el a kitűzött célokat?
Helyzetelemzés - Hol tart most a kerület?
A III. kerület helyzetét és az abból fakadó kihívásokat a szén-dioxid és más, üvegházhatású gázok kibocsátása, az energiafelhasználás, a hulladékgazdálkodás és a természeti tényezők alapján elemzi a stratégia.
Kibocsátás adatok:
A III. kerület éves ÜHG-kibocsátása a rendelkezésre álló adatok alapján 597 ezer t CO2-egyenérték, amelyet a helyi zöldfelületek 0,8 ezer tonnás elnyelése nem tud ellensúlyozni. A legnagyobb kibocsátó ágazat az energiafogyasztás, amelyet a közlekedés követ, együtt az összes kibocsátás 94 %-át lefedik.
Ágazat | Kibocsátás (t CO2) | Kibocsátás (%) |
Energiafogyasztás | 430 325 | 72,1% |
Nagyipari kibocsátás | 0 | 0,0% |
Közlekedés | 131 145 | 22,0% |
Mezőgazdaság | 265 | 0,0% |
Hulladék és szennyvíz | 36 336 | 6,1% |
Széndioxid-megkötés | -848 | -0,1% |
Végső (nettó) kibocsátás | 597 223 | 100,0% |
A kibocsátás nagyságrendjét az érzékelteti legjobban, ha a lakosságszámhoz viszonyítjuk. Ez alapján kijelenthető, hogy a III. kerület kibocsátása az országosnak mintegy háromnegyede, és a budapesti átlagtól is kb. 10 %-kal elmarad.
Terület | Kibocsátás (t CO2) | Lakosság (fő) | Fajlagos kibocsátás
(t CO2/fő) |
Budapest, III. kerület (2018)[1] | 597 223 | 130 560 | 4,57 |
Budapest összesen (2017)[2] | 8 986 438 | 1 752 286 | 5,13 |
Magyarország (2017)[3] | 58 348 607 | 9 772 756 | 5,97 |
[1] A klímastratégiához készült ÜHG-leltár alapján
[2] Budapest Klímastratégiája, 2018. március
[3] Nemzeti Üvegházhatású Gázok Leltára, 2019. április
Az átfogó helyzetelemzést és helyzetértékelést a klímastratégia 3. fejezete mutatja be, 9-45. oldal.
Célkitűzés - alkalmazkodás és megelőzés
A jövőkép alapján felállítható a kerület klímavédelmi célrendszere, melynek két fő pillére a nettó kibocsátás csökkentése és a sikeres alkalmazkodás.
A nettó kibocsátáscsökkentési pillért két átfogó cél támogatja: a kibocsátás csökkentése és a széndioxid-megkötés növelése. A kibocsátás csökkentése az üvegházhatású gázok emissziójának visszafogásán keresztül csökkenti a klímaváltozás ütemét, a klímastratégia 10 éves hatótávjánál várhatóan hosszabb távon elérhető karbonsemlegesség elérésekor meg is állítja azt. A szén-dioxid megkötését a zöldfelületek területének illetve intenzitásának növelése segíti elő.
A jövőkép másik pillére az alkalmazkodás, melyet két átfogó cél támogat: a lakosság, a gazdasági szereplők és a közszféra működési és életfeltételeinek, és mindannyiuk vagyonának és az értékek megőrzésének biztosítása, beleértve a társadalmi-kulturális, természeti és épített értékeket is.
A célok részletezését a klímastratégia 4. fejezete mutatja be, 46-51. oldal.
Milyen intézkedések révén érhetjük el ezeket a célokat?
Az intézkedési terv a klímastratégia alappillére, ennek kidolgozása a III. kerületi Önkormányzattal folyamatosan egyeztetve történt meg.
A célok eléréséhez szükséges:
Megelőzési lehetőségek:
- Közvetlen kibocsátás csökkentése (pl.: energia fogyasztás vagy termelés hatékonyságénak növelése)
- Közvetett kibocsátás csökkentése (körkörös gazdaság, 3R: Reduce, Reuse, Recycle)
- Széndioxid-megkötés növelése (pl.: zöld felületek növelésével)
Megelőzési javaslatok:
Épületállomány:
- Bérlakásállomány növelése
Energiaellátás és egyéb infrastruktúra
- Magas hatékonyságú fűtési rendszerek használata
- Klímabarát villamosenergia-termelés elterjesztése
- Közművek használata az energiatermelésben
Közlekedés:
- A gyalogos közlekedési infrastruktúra fejlesztése
- A mikromobilitás támogatása
- Megosztáson alapuló közlekedés elterjesztése
- Közösségi közlekedés feltételeinek javítása
- Fizikai forgalomcsillapító intézkedések
- Adminisztratív forgalomcsillapító intézkedések
- Parkolásszabályozás
Területhasználat:
- A forgalomvonzó létesítmények elhelyezésének szigorítása
Életmód, szemléletformálás:
- Háztartási, irodai eszközök anyag- és energiatakarékos használata
- Klímabarát vásárlási szokások kialakítása
- Szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése
- Rövid ellátási láncok alkalmazása
- Klímabarát önkormányzati működés
- Közösségi háló építése
- Klímakönyv elkészítése
- Klímavédelmi szemléletformálás az oktatásban
- Önkormányzati klímakommunikáció
Alkalmazkodási célú intézkedési javaslatok
Alkalmazkodási lehetőségek:
- Élettelen természet: víz- és talajgazdálkodás
- Élő természet: zöldfelületi rendszer, mező- és erdőgazdaság
- Extrém időjárási helyzetek kezelése
- Épített környezet: épületek, vonalas infrastruktúra, településrendezés
Alkalmazkodási javaslatok:
Épületállomány:
- Az épületek védelme az extrém időjárási hatásoktól
Energiaellátás és egyéb infrastruktúra:
- Villamosenergia-ellátás decentralizálása
- Oszlopos infrastruktúrák védelme, felkészítése
Vízgazdálkodás:
- Vízmegtartás növelése
- Vízhasználat csökkentése
- Vízelvezetés és árvízvédelem fejlesztése
Területhasználat:
- Földcsuszamlással és árvízzel veszélyeztetett területek felülvizsgálata
- Szélfolyosók védelme
Egészség- és katasztrófavédelem:
- A lakosság klímaegészségügyi tudatosságának növelése
- Klímaegészségügyi intézkedési terv összeállítása
- Fertőző betegségek megelőzése
- Egészségügyi ellátórendszer felkészítése
Életmód, szemléletformálás:
- Életvezetési szokások átalakítása
- Munkakörülmények átalakítása
Bővebben a klímastratégia 5. fejezetében, az 51. oldaltól.
Szemléletformálás
A stratégia több ponton is kitér arra, hogy a kitűzött célok elérése érdekében alapvető fontosságú a III. kerületben élők és a kerület területén ipari tevékenységet folytatók szemléletformálása. Szerencsére már a klímakörök alkalmával felmerült az igény a lakosság részéről, a szemléletformálás szükségességéről.
A szemléletformálás célja, hogy az emberek mind nagyobb mértékű információval rendelkezzenek a klímaváltozásról és annak várható hatásairól, valamint arról is, hogy tevékenységük formálásával hogyan segíthetnek a megelőzésben, illetve hogyan alkalmazkodhatnak a várható változásokhoz.
A szemléletformálás részben önkormányzati intézkedések révén, részben alulról jövő kezdeményezések formájában is sikerrel megvalósítható. A szemléletformálás már a klímastratégia megalkotásával együtt elkezdődik, és minden, a projekthez kapcsolódó rendezvény céljául tűzi ki.