Fázni nem jó dolog, és a tél közeledtével a háztartások energiafelhasználása is hatalmasat ugrik, hiszen elindul a fűtési szezon. Ilyenkor a legfontosabb, hogy tudatosak legyünk, hiszen a fűtés az otthonunk legnagyobb energiazabálója és legnagyobb károsanyag-kibocsátója is egyben!
Ha tudatosak vagyunk a hulladékkezelésben, és egyre fenntarthatóbb módon probálunk meg élni, miért pont az otthonunk energiafelhasználása lenne kivétel? A tudatos energiahasználat nem feltétlen velünk született tulajdonság, de egy kis odafigyeléssel jól kiképzhetjük magunkat és radikálisan csökkenthetjük az otthonunk ökológiai terhelését.
A KOMFORTOS HŐFOK ÉS A JÓL BEVÁLT HŐMÉRŐ
Mindenkinek van egy komfortzónája, ha az otthon hőmérséklete a téma. Míg Nyugat-Európában átlagosan 20-21 Celsius-fok az otthoni hőmérséklet, Magyarországon ez inkább 22-23 Celsius, sőt van, ahol 24 Celsius-fok is lehet. Eleve 1-2 fokkal magasabbra fűtjük lakásainkat mint például Franciaországban, így az energiafelhasználásunk is nagyobb.
Az első lépés természetesen az, hogy beszerzünk egy hőmérőt és ha hidegnek érezzük a lakást, viszont a hőmérő a komfortos 22 Celsius-fokot mutatja, inkább egy pulóverrel és nem a termosztát feltekerésével oldjuk meg a helyzetet.
A legideálisabb az, ha helyiségenként eltérő hőfokot tudunk beállítani, tehát a nappalit tudjuk kicsit magasabbra, a hálót és a konyhát alacsonyabbra fűteni. Érdemes arra is időt szánni, hogy a nap eltérő szakaszaiban más hőmérsékletet állítsunk be, tehát ha nem tartózkodunk otthon, felesleges komfortfokozatra felfűteni a lakást, ugyanakkor este indokolt a hőfok megemelése.
A fűtés kapcsán két kulcstényező van: 1. mérjük a hőmérsékletet és a fogyasztást, 2. figyeljük meg a lakás használati szokásait és ennek megfelelően, ne állandóan fűtsük a lakást, hanem dinamikus, optimalizált fűtést érjünk el, akár digitális, akár manuális úton.
ABLAKOK ÉS SZIGETELÉS
A fűtés optimalizálása mellett arra is figyeljünk, hogy a megtermelt hőmennyiség nem távozik-e azonnal a lakásból. Társasházak esetében nem feltétlenül tudunk a homlokzatra hatással lenni, de a belső régióban még mindig sok mozgásterünk van. Mennyire jól záródnak az ablakok? Tudunk-e új, hőszigetelt nyílászárókat beépíteni, esetleg vastag függönyökkel, utólagos szigeteléssel, redőnnyel segíteni az ablakok hőáteresztésén? Önálló ház esetén megfelelő-e a jelenlegi homlokzati szigetelés, esetleg utólag tudunk-e a falakra külső vagy belső szigetelőelemeket alkalmazni?
A háztartások jelenleg igazi „energiazabálók” a téli szezonban. Ennek mértékén már mi is jelentősen tudunk segíteni, ha tudatosak vagyunk a fűtés használatában.