A csúcshegyi közösségi gazdálkodást ösztönző projekt (az Interreg Városi Farm) iránt érdeklődők ismereteire, tapasztalataira és elvárásaira építve az elmúlt hónapokban felmértük a csúcshegyi termelés speciális adottságait és a leendő városi farmmal kapcsolatban megfogalmazott igényeket. Fontosnak tartottuk, hogy a kapott információkat más (városi) termelési formákkal és kertművelésben érdekeltek észrevételeivel is összevethessük, ezért két hónapos online kutatást végeztünk a témában. Az eredményt a következőkben foglaljuk össze.
A válaszadók közel fele közvetlenül érintett a projekt megvalósításában, mert lakóhelye Csúcshegy és/vagy a környező területek, míg másik fele – habár saját bevallása szerint nem jár Csúcshegy felé – érdeklődik a városi gazdálkodás és közösségi használatú kertművelés témája iránt. Akár Csúcshegyről, akár más településrészről van szó, egyértelműen látható, hogy az aktív termelésben leginkább a középkorú korosztály érdekelt. A válaszadási hajlandóság a nők és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők jelentős többségét mutatta. A válaszok relevanciáját pedig erősíti, hogy 79 %-uk folytat valamilyen termelő, termesztő tevékenységet, 13% pedig ugyan nem folytat ilyet, de nyitott lenne rá.
Miután a csúcshegyiek nyilvánvalóan nagyobb területen gazdálkodhatnak, az talán kevéssé meglepő, hogy rájuk a szabadföldi termelés jellemző és szinte minden helyi válaszadó termel gyümölcsöt (döntően pl. cseresznyét és almát). A csúcshegyen kívüli kitöltők esetében a dézsás, magaságyásban termelők aránya jelentős, ahol is inkább a zöldség és fűszernövény (nagyrészt paprika és bazsalikom) termesztés dominál. Ami viszont figyelemre méltó, hogy a gazdálkodásra szánt heti munkaidő szempontjából (az eltérő területnagyság ellenére) sincs jelentős különbség a csúcshegyi és a csúcshegyen kívüli termelők között, a többség legfeljebb heti 6 órát szán gazdálkodási tevékenységre. A termelés vízszükségletével kapcsolatban és a Csúcshegy sajátosságait ismerve nem meglepő, hogy a csapadékvíz gyűjtése a csúcshegyiek között általánosabb, mint a többi válaszadó körében.
Mivel a leendő közösségi gazdálkodásnak helyt adó önkormányzati telek (az ún. városi farm) a helyi közösség együttműködési hajlandóságára és egyéb érdekeltek hosszútávú bevonására épít, mindenképpen pozitív eredmény, hogy a Csúcshegyen termelést végző válaszadók több mint fele jelenleg is szokta terményeit cserélni, vagy nyitott ilyen típusú lehetőségek felé, és csupán 13% utasítja el teljesen a közösségi megoldásokat.
A farm megvalósulási formájával kapcsolatban számos ötlet és javaslat fogalmazódott meg, amiket a projektfejlesztés releváns fázisában figyelembe vesznek a szakértők. Igény mutatkozik sok egyéb mellett a terület szociális gazdaságként való működtetésére, a fogyatékkal élők foglalkoztatására, iskolások bevonására. Az egészséges életmód és népi gyógyászat térnyerésével többen említették a gyógynövények termesztésének és felhasználásának fontosságát és a természetes tartósítási megoldások elsajátítását. A közösségi gazdálkodás mellett hasznosnak érzik helyi zöldség- és gyümölcspiac szervezését, befőző helység kialakítását, és termesztéshez, szüreteléshez, jeles napokhoz kapcsolódó közösségi programok megrendezését, akár tanösvény vagy egyéb, aktív kikapcsolódást lehetővé tevő tér kialakítását.
Ezek a javaslatok egy komplex közösségi kezdeményezést ölelnek fel, amely a helyi közösség erősítésére, fenntartható gazdálkodásra, oktatásra és egészségfejlesztésre fókuszál. Ezúton is köszönjük minden válaszadónak a kutatásra fordított időt és energiát, az értékes visszajelzéseket. Reméljük, hogy minél többen kedvet kapnak a közösségi gazdálkodáshoz és részt vesznek majd a projekt közösségi gazdálkodást ösztönző eseményein.