A természet változása a mai társadalmakat arra kényszeríti, hogy minden eddiginél komolyabban keressék a természet és a társadalom közötti harmonikus együttélés lehetőségeit. Ennek a már több évtizede folyó küzdelemnek az éghajlatváltozás egyre súlyosabb társadalmi következményei miatt egyre fontosabb részévé válnak a különböző éghajlatváltozási stratégiák.  Ilyen stratégiák lehetnek nemzetközi, országos, önkormányzati, közösségi és akár családi szintű stratégiák is. De készülnek már a szakmai szempontú – például egészségügyi – klímastratégiák is.

Hogyan épül fel egy klímastratégia?

A klímastratégiák első része a „helyzetelemzés”, amely a természeti és társadalmi környezet új, klímaszempontú szempontú elemzését és a klímakockázatok számbavételét jelenti.  A következő rész a „klímatudatosság növelése”, amely azt veszi számba, hogy a helyzetelemzés eredményeit és a stratégiában megfogalmazott célokat hogy lehet elmondani mindazoknak, akik számára, vagy akik érdekében a stratégia készül.  A harmadik rész az „alkalmazkodás”, amely azzal foglalkozik, hogy a természet változásaira hogy lehet felkészülni és végül a negyedik rész foglalkozik azzal, hogy milyen lehetőségek vannak a kockázatok csökkentésre.

Ma már nemzetközi szinten több ezer településnek van már helyi szintű klímastratégia, és közel 50 olyan önkormányzat van Magyarországon, amelyeknek elkészült már a saját klímastratégiájuk. Ebben az évben az Óbuda – Békásmegyer Önkormányzata is megkezdi a saját klímastratégiájának kidolgozását, amelyben számít az itt élő emberek és az itt működő intézmények és civil szervezetek közreműködésére is.

Klímastratégia lakossági bevonással?

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata elkötelezett a lakossági bevonású tervezések mellett, ezért a kerületi klímastratégiát is a lakosság bevonásával kívánja megalkotni, egyfajta közösségi tervezésként. A tervezés eredményeként létrejövő dokumentáció magában foglalja majd a város károsanyag-kibocsátás csökkentésére irányuló törekvéseit, az ezek megvalósításához szükséges eszközöket, forrásokat, a kerületben élők szemléletformálásának módját, eszközeit és várható eredményeit.

Az éghajlatváltozás nem csak kihívásokat, hanem lehetőségeket is rejt magában. Az éghajlatváltozás sürgető szempontjainak integrálása a fejlesztésekbe lehetővé teszi, hogy a III. kerület, lakói számára vonzóbb életkörülményeket és jobb életminőséget biztosítson.

Kikre vonatkozik a stratégia?

Mivel az üvegházhatású gázok kibocsátása jelentős részben a lakossági felhasználáshoz kapcsolódik, ezért fontos, hogy az egyéni háztartások szintén is tervezzünk lépéseket és mind több lakost vonjunk be ezen lépések végrehajtásában. A kerületi klímastratégia közös megalkotásának nem titkolt célja az, hogy munka közben mind többen fedezik majd fel egyéni életük szintjén a változtatási lehetőségeket, például a fogyasztás, szeméttermelés csökkentésének, vagy a közlekedésforma váltásának lehetőségét.

A kerületi klímastratégiának összhangban kell állnia a kerület további, fejlesztési és stratégiai szintű célkitűzéseivel. Fontos, hogy a klímastratégia ne egy elszigetelt terv legyen, a benne foglalt törekvések megvalósítását az szolgálja, ha azok más ágazatok törekvéseiben is megjelennek.